Címke: fatüzelés

Gyújtogatás hobó módra

Hogy mi az a hobókályha? Gyakorlatilag egy hordozható minitűzhely, az alapja a kidobott lomokból, főleg kályhacsőből épített, végtelenül egyszerű fűtő és főzőalkalmatosság. Olyannyira egyszerű, hogy van olyan honfitársunk, aki az Ikeában kapható miegymásból gyártott magának kályhát. 

Manapság viszont már elég messze kerültünk az alapoktól, jellemzően lézervágott rozsdamentes acélból összeállított modellekkel találkozunk. Lehet szögletes, kerek, bármilyen, a közös tulajdonságuk a kompakt méret, az áruk olyan 8-15 ezer között mozog, a komolyabb felépítésű modellek ára 20 ezer fölé kúszhat.

Én a Facebook vadkempinges csoportjában futottam össze Csabával, a Hobókályhás csoport gazdájával, aki nem csak használója, hanem gyártója is ezeknek. Azért az ő modelljét választottam, mert az anyaghasználata elég tartósnak tűnő kályhát eredményezett, praktikusan szétszedhető, így könnyen szállítható, és tényleg könnyű is. 

Nem egy 1000 darabos puzzle bonyolultságával bír, négy oldalfal, egy alsó tűztér és a tetején négy keresztléc az összes elem (azóta azt hiszem, a felső, főzős/sütős rész kapott egy kis update-t, egy rács formájában). Összerakva igen stabil, simán lehet ide-oda pakolgatni minden szétesésre utaló jel nélkül.

A nagy előnye a végtelenül kis faigény, és nem csak mennyiségre, hanem méretre se kell komolyabb favágásra készülni. Pár darab ág és kész, csak arra kell vigyázni, hogy száraz legyen. Egyfelől a nedves fa nem meglepő módon nehezen gyullad, ha meggyullad, igen füstöl és elég rossz a hőleadása is. Plusz ha például cserépkályhába vagy hasonlóban használjuk, gyorsan tönkremennek a füstjáratok, kátrányosodik a kémény ami egyenes út a kéménytűz felé! A hobókályhánál ilyen veszély nincs, de azért a száraz fával kellemesebb az élet. Gyújtósnak a száraz fű vagy a száraz faágból hasogatott gyújtós a legbarátibb megoldás de ha nedves időben megyünk, akkor érdemes kis begyújtó kockát magunkkal vinni, nagyon hálás dolog tud lenni.

Igen gyorsan átmelegszik a fala, viszont a magasított aljzatnak köszönhetően lefele viszonylag kevés meleget áraszt, így ha egy műanyag kerti asztalra nem is, fából készült erdei társára már bátran letehetjük. A felépítéséből adódóan nem kell aggódni, hogy kipotyog az égő, izzó parázs még egész komoly szelek esetén se. Persze szeles napokon az esetlegesen kirepülő parázs miatt azért nem árt vigyázni, na meg ha tűzgyújtási tilalom van, az bizony erre is vonatkozik.

Teljesítményéről nincsenek számadatok, de egy reggeli kávét simán és gyorsan megfőz az ember a kotyogósban és a serpenyős sütögetés se gond neki két-három főre. Alapvetően egy-két emberre van méretezve, a könnyű használat, kis hely és gyors, gazdaságos működés a nagy előnye.

A kategória érdekes mellékhajtása a thermoelektromos generátorral ellátott tűzhelyke. Ennek a durva verziója a RTG (radioizotópos generátor), az oroszok szórtak szerteszét ilyeneket a szovjet időkben. Kevésbé sugároz, de az elv hasonló, itt is a Seebeck hatást használják ki. Az ezen az elven működő rendszerek nem véletlenül nem terjedtek el a piacon, leginkább ott használják, ahol már tényleg nincs semmi más megoldás (világűr, a semmi közepe), elég rossz a hatásfoka, a civil világban, elsősorban kínai áruházakban kapható variációk 10 watt körüli ígérete olyan 3 watt maximum töltést jelent a valóságban, szóval eltart egy ideig, amíg a telefonunkat feltöltjük vele.